Csak akkor rekuzunk, ha jól esik!

Helló mindenkinek!

Íme, a várva várt új-szerelmeink, a fekvőkerékpárjaink tegnap megérkeztek! Persze, mikor essen az eső, ha nem most, amikor végre saját gépeinken ülve tehetnénk pár próba kört a megérkezésüket megünnepelendő. Sajnos a fényképezőgépben az elemek lemerültek, így csak vaku nélküli, kicsit elmosódott képeket tudtunk készíteni…

A szállítási cím az Evobike csepeli székhelye volt, itt találkoztunk munka után Krisztiánnal, akiről joggal mondhatjuk, hogy a Nazca-ékkal karöltve a főszponzorunk.

A két fekvőkerékpár két lapos dobozban érkezett – sosem hittem volna, hogy ilyen apró helyre be lehet csomagolni az amúgy nagy gépet. Persze minden viszonyítás kérdése, nyilvánvalóan egy virslikerekű országútit 1cm × 1cm × 1kg csomagba behajtogatunk, de az is érthető, hogy egy fekvőkerékpár más kategóriában mérendő. Méretét tekintve nagy, de ennek ekkorának kell lennie. Megjegyzendő, hogy a két fekvőt méretei ellenére be tudtuk tenni a Ford Focus-ba, tehát nem foglalnak sokkal több helyet, mint a két eredeti biciklink.

A dobozból kivéve – talán látható a képeken – nem volt rászerelve az ülés, a pedálok, valamint a kormány volt kilazítva és elforgatva. Ezeken az érthető okokból leszerelt és be nem állított dolgokon kívül a biciklik tökéletesen menetkészen voltak szállítva. Nem volt semmi gondunk a fékek, váltók vagy akármi más beállításával a lánchossz kivételével. Ugyanis a lánchosszt (így a pedáloknak helyet adó kihúzható cső méretét is beleértve) szintén méretre állították, illetve megpróbálták. Két kérdésük volt Nacza-éknak a rendelés leadása után: milyen színű kerékpárt szeretnénk, illetve milyen magasak vagyunk. A magasságra megadott adat alapján állítják be a fekvők méreteit, de ezeken még állítanunk kellett egy kicsit, hiszen láthatatlanban nem tudták ezt pontosan beállítani.

A “kötelező” fotózkodás és a biciklik csodálása után kimentünk megtenni pár próba kört, annak ellenére, hogy az időjárás nem volt kedvező, sűrűn szemerkélt az eső – de hát mi akkor rekuzunk, amikor jól esik, nem? :)

Az első bénázásokról videó is készült, először engem kamerázott le Árpi, majd Krisztiánt ültettük a nyeregbe.

Összesítve az első élmények:

  • A fekvők tulajdonképpen összeszerelt, menetkész módon érkeztek.
  • Első próbakörök alkalmával instabilitást tapasztaltunk – hiszen máshol van a súlypontunk, de ez lassan és fokozatosan megszűnő érzés.
  • Az alsó kormány még fura, nem is a kormányzás miatt, hanem a biciklibe való beleülés miatt, ugyanis útban van. De majd ezt is megszokjuk. :)
  • A Rohloff agyváltó nagyon tetszik!
  • Az agydinamóhoz hozzákötött első lámpa valamint a hátsó lámpa nagyon szuper módon világít!
  1. Arpesz says:

    Tamás, köszi a tippeket! Sorrentot már mástól is hallottuk… Ha sikerül egy nap alatt átkelni az Appenineken, vagy le lesz zárva a Vezúv kitörés miatt, akkor megtekerjük a félszigetet! ;) Via Appia felé szerintem módosítom az útvonalat! ;) Szóval ezer köszönet a tanácsokért! Így lesz a Rekuval Rómába egy web2.0-ás kerékpártúra! ;)

    És úgy is, hogy kipróbálom, amit Stoki írtál, a sátorrúd az ülés mögé zseniális ötlet, zseniális! Remélem megoldható. Csak legyen már hétvége és legyen időm rekuzni. km-órát, tükröket kell venni, szponzorokkal egyeztetni, cuccokat átvenni… És megtanulni bringázni!!! :)

    Nagyon köszönjük tanácsokat!!!

    • stoki says:

      Az jutott még eszembe, hogy ha van otthon varrógép (és azt kezelni tudó személy :) készíthető egy a sátorrudaknak pont ide illő tárolóka. Kell hozzá egy rossz farmernadrág lábszára, amit levágva és hosszában szétvágva kapunk egy téglalapot. Ennek a téglalapnak a magasságának egy picit többnek kell lenni, mint a sátorrudak hosszúsága összehajtva. A téglalap szélességének meg épp annyinak, amennyi az összefogott sátorrudak kerület + a majdani beszegések, ezért hosszában lehet hogy ki kell venni még a téglalap szélességéből.

      Ha megvan a méret össze kell állítani a dolgot. Először körbe be kell szegni. A nyílását (amin keresztül be lehet csúsztatni a sátorrudakat)úgy, hogy azon majd át lehessen hurkolni egy madzagot, valahogy úgy ahogy a tornazsáknál meg van ez oldva. Az alját és a két oldalát 1 cm-en beszegni.. Mielőtt a hosszanti oldalakat és az alját egymáshoz varnánk a hosszanti tengelyére és arra merőlegesen két darab egymástól távolabb (mondjuk 2/6-od; 4/6-od távolsággal) 1-2 centis beszegett farmeranyagból fel kell varni egy olyan hosszú “madzagot”, ami átéri a sátorrúddal megpakolt bugyit és körbe lehet tekerni az ülés alatti váznyúlványon. Ha ez is megvan, akkor ennek a 2 “madzagnak” kivülre kell esni és össze kell varrni hosszant az egészet, majd alul is levarrni, hogy a bugyi alja zárva legyen. Ezzel kapunk egy hosszú, de keskeny tornazsákot, amibe be lehet helyezni a sátorrudakat jó passzosan és oda lehet kötni a váznyúlványhoz alulról. Mivel a madzag hozzá van varrva a bugyihoz, ezért talán nem lesz elhagyva az a sátorrúd, mindenesetre a sátorrúd cipelő menjen elöl…:)

      Többféle verziót is elképzeltem ez csak egy verzió…

      (leírni bonyolultabb, mint megcsinálni…)

  2. pele_nka says:

    Sziasztok!

    Szép bicók, bőszen irigykedem! Éppen 10 éve, hogy először találkoztunk rekus túrázókkal, akkor még azt sem tudtam, hogy eszik-e vagy isszák (sokkal többet most se tudok), nagyon gyanakodva néztem rájuk :)

    A tervezett útvonalból sajnos még csak a Róma – Nápoly szakaszon tekertem, ehhez tudok hozzászólni.

    1. A Sorrentoi-félsziget (lásd wikipédia) sokak szerint kötelező látnivaló (anno nápolyi vendéglátónk fogalmazása szerint “természetesen” a legszebb látnivaló egész Itáliában), most éppen elzúgtok mellette a Vezúv felé.

    2. Anno nekünk kombinált belépőt adtak (lehet, hogy csak ilyen van), ami egyszerre volt érvényes a Vezúvra, Pompeibe és Herculaneumba (Ercolano). (Mi csak az utóbbiba mentünk be.)

    3. A hírneves ókori Via Appia nyomvonalán épült (és ma is így nevezett) SS7 egy szép, hosszú, 40km-es, vonalzóval húzott nyílegyenes Terracina és Cisterna di Latina között – igaz, ahogy látom, ti itt inkább a parton mentek.

    Jó utat!

  3. sanya says:

    Csoda szépek a rekuk, hogy olyan jók is, mint amilyen gyönyörűek, lesz rá 2 hét, hogy kiderüljön! Rajta, sok szerencsét! Bejegyzéseket várjuk!

  4. Reku Papa says:

    Akinek nehezen megy a tanulás, az állítsa az ülést meredekebbre!

    • Arpesz says:

      Köszi, megtörtént! :) Már egész ügyesek vagyunk, jól megy a kanyarodás, elindulás… Én marha nekimentem egy padkának, hogy majd felugrat, hát nem! :) De túléltük, én is, meg a reku is.

      Holnap szünnap, már ami részemről a rekut illeti. De hétvégén gyakorlunk tovább, csomaggal is!

      • stoki says:

        A videot megtekintve gyakoroljatok sokat, nagyon nagyon sokat. :) Mivel csomaggal mentek valószínűleg nem is kevéssel én ráakasztanám a táskákat a gépekre úgy ahogyan majd éles bevetésben el lesznek helyezve és tennék bele vizzel teli palackokat és úgy gyakorolnék, hogy ne érjen a jelentős súlytöbblet miatt meglepetés. Nem utolsó sorban gyúrásnak sem utolsó ;)
        Ezzel párhuzamosan kikisérletezném, hogy mi az ideális súlyelosztás (a ti csomagtartó rendszereteknél a súlyok nagy részét a középső fenék alatti táskákban raknám nagy táskában, hátulra pedig a könnyebb dolgokat egy első táskát alkalmazva). Ez a csomagtartó rendszer okosan ki van találva véleményem szerint kevésbé fog beleszólni az irányításba a súly, ha minél középebbre toljátok a súlyok nagy részét.

        • Zita says:

          :))

          Az első videó az első videó :) Azóta már jobban megy, majd arról is teszünk fel mozgóképet, csak hogy mindenkinek a kedélyeit (és az édesanyáink kedélyeit is) megnyugtassuk.
          Hát igen, most még a WC-re is rekuval kell menni, ez benne van a pakliban.

          A súlyelosztásos tippet, illetve megerősítést köszönjük, erre már mi is gondoltunk (fenék alá a nehezebbet) és jó, hogy megerősítést kaptunk. És bizony bizony, már érezzük, hogy hol fognak fájni a combjaink, úgy hogy lesz mit edzeni a “tréfatéglás” csomagokkal! Minden kezdet nehéz. :P
          De ez a kezdet örömteli is egyben! :)

        • Arpesz says:

          Köszi a tippeket Stoki! Igen, a videót visszanézve szinte ijesztő hogy 8 nap múlva indulunk… De azóta már jobban megy… Hétvégén mindenhová rekukkal megyünk, csomagostul! Nekem hátul lesz egy sátor az ülés mögött a csomagtartó tetején, az azért lehet bezavar majd. De ezt leszámítva megfogadjuk a tanácsod.

          Mióta nálunk vannak a bringák, csak 2x sikerült velük menni, mind a kétszer sötétben, esőben… :( Majd hétvégén, addig nem hagyja a vállalat! :D

          • stoki says:

            Nagyon jó választás volt ez a csomagtartó rendszer. A nazca-nak ez egy nagy dobása.
            Sportkocsiknál is mindig arra törekszenek, hogy minél jobban a középpont felé helyezzék, tervezzék a súlypontot – szerintem – ez nektek is be fog, jól fog jönni, így sikerül azt elérni, hogy kevésbé fogja lengetni egy láthatlan erő a gépsárkány hátsó felét, ami rekuknál különösen jól jön.A rekuknak megvan az a nagy előnye, hogy a kerékpárosnak ritkán akad be a hátsó csomagtartón lévő csomagba a lába:), ezért ami a hát mögött van tér bátran kihasználható. Nem tudom milyen hosszú a sátratok, ha kb. a hátad szélessége és nem hosszabb, akkor meg lehet próbálni keresztbe lapocka magasságába rögzíteni a sátrat ezzel lehet nyerni megint a súlyponton. Esetleg szétszedni kétfelé, párod viszi a cövekeket, te pedig a ponyvát. Egy lapos csomagolásban még arra is látok esélyt, hogy az ülés alá az üléstartó váznyúlványhoz rézsútosan becsúsztatni és ott rögzíteni, hátrafelé állhat irányban felfelé nem zavar senkit. Ahogy nézem a rugózást addig – szerintem – nem rugózik be, de ezt mindenképpen ki kell próbálni. A rögzítés megoldható használt gumibelsőből vágott csíkokkal, amelyeket könnyedén át lehet bújtatni az ülés alatt és jól meg lehet kötni, mert rugalmas (persze ha nem már egy évtizede áll a napon) és mert tapadós, csak nem szabad nagyon széles csíkokat vágni.
            De a csomagolás úgyis kialakul hamar, tapasztalatotok meg van bőven. /Olaszba meg Horvátba úgysem kell sok ruhát vinni, pároknak meg még hálózsákot sem, csak bezavar…;)/

  5. Arpesz says:

    Ziiitaaa! :) Jó lett a bejegyzés, én sem írtam volna meg jobban…

    Igen, a lánccal szívtunk, mire lerövidítettük, de hát ezt 1x kell csak beállítani (legalábbis remélem, hogy kényelmes lesz hosszútávon úgy, ahogy most van)
    A pakolása engem is meglepett, azt hittem, egy bringa sem fog beférni a fókába, ennek ellenére könnyedén berámoltam mindkettőt. Picit hosszabbak, mint egy hagyományos bringa, viszont “laposabbak”, ha a kormányt a villával összekötő rudat kicsavarozzuk a villából – így elfordítható a kormány a vázzal párhuzamosra, csak figyeljünk, hogy le ne üsse a szép fényezést. :)

    Hát ennyi… Most a bányából írtam, de ha vége, irány a Babámhoz, és körberekuzzuk egész Zuglót!!! :)

  1. There are no trackbacks for this post yet.

Leave a Reply